A Dióvár Családi Napközi 0-3 éves gyermekeknek

Gondozásunk célja

A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, derűs, családias légkörben biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. Nevelőmunkánk az érzelmi biztonság segítségével elősegíti a gyerekek testi, értelmi és szociális fejlődését.

A gondozás és nevelés alapelvei

·        A gondozás és nevelés egysége

·        Az egyéni bánásmód

·        Az állandóság biztosítása

·        Aktivitás, önállóság segítése

·        Rendszeresség, fokozatosság

·        Az eltérő életkorú gyermekek együttműködése

A gondozás-nevelés feladatai:

·        Az egészséges testi fejlődés elősegítése 

·        Megismerési folyamatok fejlődésének segítése, változatos, sokszínű tevékenységeken keresztül

Gondozás

Elsődleges szempont a gyerekek személyes szükségleteinek kielégítése, életkorának és egyéni fejlettségének figyelembe vétele.  Biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet, derűs, családias légkörben. Nevelőmunkánk az érzelmi biztonság segítségével elősegíti a gyerekek testi, értelmi és szociális fejlődését.

Játék

A játék a gyermekek alaptevékenysége, minden egészséges kisgyerek, ha csak teheti játszik. Ebben az életszakaszban a gyerekek egész napját a játéktevékenység határozza meg. Ebből indulnak ki és ide térnek vissza, itt zajlik tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. A gyerekek számára egyszerre szórakozás, munka és tanulás. Ez a társas kapcsolatok színtere. A kicsik lételeme a mozgás, az eközben szerzett tapasztalataik alapján tesznek szert rengeteg ismeretre. Célunk, hogy minél több és változatos lehetőséget biztosítsunk a tapasztalatszerzésre. Játékos formában, életkoruknak megfelelő eszközök segítségével lesznek egyre ügyesebbek és magabiztosabbak.

Felfedező         a környezet megismerése

Az apróságok kíváncsisága végtelen, ezt érdemes kihasználni, hogy minél több tapasztalatot, ismeretet szerezzenek. A mi feladatunk segíteni őket, hogy felfedezhessék a világot, környezetükkel ismerkedjenek. Sokféle és sokszínű lehetőséget kínálunk mindennapi tevékenységeinkben, játékainkban séták és kirándulások alkalmával.

Mesevarázs    anyanyelvi nevelés – Irodalom - Kommunikáció

A növekedő gyermek apránként, fokozatosan tanulja meg, hogyan kell önmagát jobban megértetnie, s eközben fejlődik az a képessége, hogy másokat is megértsen, így jut el végül az emberi érintkezés mindenkit kielégítő és tartalmas formáihoz. Az anyanyelvi nevelés szerves része az élet minden mozzanatának. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, emberi kapcsolataiba. Az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, nyugodt légkör, amelyben megindulnak a szavak.

A vegyes életkorú csoport keretei között motiváló erővé válik a nagyobb gyerekektől kapott beszédpélda, a fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága utánzásra készteti a kicsiket, a gátlásosabbakat.  Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek eltanulják egymástól.

Az irodalom értékes gyöngyszemeiből válogatunk, rövid, dallamos verseket, mondókákat. Mesék, diavetítések színesítik a foglalkozásainkat.

Mesemondó    mese színházi eszközökkel

Amikor a gyerekek nem csak nézők egy bábelőadáson, hanem aktívan részt is vehetnek benne. Együtt báboznak a felnőttel, utánzó, játékos mozdulatokkal keltik életre a meséket, ezzel az önkifejezés, formáinak színes tárházát ismerhetik meg.

Szabadon szárnyalhat fantáziájuk, gondolataikat, érzéseiket kölcsönadhatják mesebeli és valóságos figuráknak. A különböző élethelyzetek megjelenítése, eljátszása segíti őket az önkifejezésben, magabiztosságot, önállóságot ad.
A bábok helyettük beszélik ki örömüket, bánatukat így ezt őszintén, következmények nélkül megtehetik.

Dúdoló         ének-zene 

A foglalkozások alapját a ritmus és az ének mellett a kéz- ujj- lábjátékok, lovagoltatók, vonatozók, ölbeli játékok, sétáltatók, hintáztatók, altatók adják. A pedagógus által megszólaló hangszerek, a zenehallgatás az éneklés, mondókák, kiszámolók,
fejlesztik a memóriát, szókincset, 
ritmusérzéket, hallást, valamint segítenek összehangolni a bal és jobb agyfélteke működését. A zene és ritmus érzelmeket motivál, örömöt ad, megnyugtat, és maradandó élményt nyújt.

Gyerek-kezek    irka-firka, rajz, mázolás, festés 

A gyerekek alkotásvágyát nem lehet korlátozni, meghatározott időkeretbe szorítani, a hét minden napján lehetőséget biztosítunk számukra az alkotáshoz.

Fontos, hogy az általuk használt anyagok tulajdonságait megismerjék. Segítünk abban, hogy mindig olyan technikát alkalmazzanak, amivel sikerélményhez jutnak, és ez újabb tevékenységre ösztönzi őket, az sem baj, ha minden csupa festék.

Az elkészült alkotásokhoz kapcsolódó dalok, mondókák felidézésével színesedik a foglalkozás.

Ugra-bugra        testnevelés

A mozgás a gyermekek természetes megnyilvánulási formája a pici gyermekek mozgásigénye igen magas. A minden napi ugra-bugra segíti mozgásigényük kielégítését, és jókedvre derít.  A mozgásos játékok a fizikai fejlődés mellett segítik a testséma kialakulását, a térorientáció és mozgáskultúra fejlődését.

Napirend 0-3 éveseknek

A rendszeresség rendkívül fontos, az állandóan ismétlődő dolgok a gyermekek biztonságérzetét növeli.

7:30 -  8:00       - Folyamatos érkezés, szükség szerinti

                            fürdőszoba használat, szabad játék

8:00 -  8:30       - Reggeli

8:30 -  9:30       - Zenéljünk, táncoljunk!

                            Tornázzunk!

                            Fessünk, vágjunk, rajzoljunk!

                            Kiránduljunk!

                            Kertészkedjünk!

9:30  -  10:00     - Fürdőszoba használat, tízórai

10:00 -  11:30     - Játék játszókertben, szobában, fürdőszoba

                                   használat

11:30 -   12:15     - Ebéd

12:15  -  15:00     - Mese, alvás, fürdőszoba használat

15:00 -  15:30     - Uzsonna

15:30 -  16:30     - Szabad játék, folyamatos hazaadás

 

A Dióvár Családi Napközi tevékenységei 3-6 éves gyermekeknek

Játék

A játék a gyermekek alaptevékenysége, minden egészséges kisgyerek, ha csak teheti, játszik. Ebben az életszakaszban a gyerekek egész napját a játéktevékenység határozza meg. Ebből indulnak ki és ide térnek vissza valamennyi tevékenységükből. Itt zajlik tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. A játék, a gyerekek számára egyszerre szórakozás, munka és tanulás. Ez a társas kapcsolatok színtere. Minden hétköznapi tevékenység, élethelyzet alkalmas arra, hogy végtelen kíváncsiságukra, tudásvágyukra építve bővítsük ismereteiket, minél több és változatos lehetőséget biztosítsunk a tapasztalatszerzésre. Célunk és feladatunk a nyugodt légkör kialakítása, a játékfeltételek biztosítása, ezek nélkül elmélyült, örömteli játék nem lehetséges. Az, hogy a pedagógus együtt játszik-e a gyerekekkel mindig attól függ, hogy a játszóknak mire van szüksége, az együttjátszás nem jelent beavatkozást, nem korlátozza a gyerekeket semmiben.

Munka

A munka, mint a nevelés egyik lehetséges eszköze jelenik meg programunkban. A gyerekek lehetőséget kapnak munkavégzésre, amelyek életkoruknak megfelel és örömet okoz.

Az önkiszolgálás számtalan lehetőséget nyújt a munkavégzésre. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy mikor végeznek eredményes, produktív munkát. Előszeretettel vonjuk be a gyerekeket a konyhai, kerti, házkörüli munkákba.

Arra törekszünk, hogy a munka ne önmagáért való, hanem produktív legyen, a gyerekek éljék át az alkotás örömét. Sikerélménnyel gazdagodva megtanulják, szeretni a munkát, tisztelni a dolgozó embert.

Tanulás

A mindennapi különböző tevékenységek, a tanulás elengedhetetlen részei.
A tapasztalatok, amelyeket közvetlenül illetve közvetve szereznek, mind-mind a világ jobb megismerését szolgálja, tehát tanulás. Mindaz, ami a játék egész napi folyamatában akár spontán akár szervezett formában integrálódik, a tanulás szervezeti formája. A mi felfogásunk szerint a tanulás legjobb formája a játék, ennek módszere a játékosság. Így juthatnak el a gyerekek a meglévő tudásszintjükről képességeik szerinti magasabb szintre, egyénenként változó tempóban haladva.

A gyermekek a napi tevékenységek folyamán tapasztalatokat szereznek, azaz tanulnak, de ez nem jelenti minden esetben, hogy meg is tanulnak valamit.

A játékban integrálódó tanulás két területre osztható, a spontán és a szervezett tanulási tevékenységre. Mi a tanulás mindkét formáját kívánjuk alkalmazni az ismeretek elsajátítása érdekében, mindkét formát áthatja a játékosság. A kötött és kötetlen foglalkozási formában is megtartjuk az ésszerű arányt, az egyéni képességek valamint az életkor figyelembe vételével. A kötöttség leginkább a feladat elvégzésére, befejezésére irányul és csak az iskola előtt álló gyerekekre vonatkozik.

Az osztatlan csoportban gyakran kezdeményeznek önként játékot a gyerekek, illetve a spontán játék egy idő után szervezetté alakul át, kezdeményezési alapot kínálva a pedagógusnak. Az együtt játszás, tanulás arra ad nagyobb lehetőséget, hogy a pedagógus "értő figyelem" alkalmazásával segítse a gyerekeket elképzeléseik megvalósításában, segítsen a lehetséges feszültségek levezetésében.

Tervezés

A tervezési munka nem szűkül le adminisztrációs feladattá, kiemelt helyet kap a gyerekek folyamatos megfigyelése, bizonyos szempontsor szerint, amelyek kiterjednek nevelési és a tanulási folyamatra egyaránt.

·        önállóság

·        szocializáció

·        játék

·        megismerő képesség

·        cselekvő képesség

·        beszédkészség, szókincs

A direkt és indirekt kezdeményezéseket, foglakozásokat a napirendhez igazítjuk, reggeli után és az udvari játék idő között.

Zenéljünk, táncoljunk!    ének – zene – körjáték

Kodály Zoltán szerint a kora gyermekkorban történő zenei nevelés célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, a zene befogadására való képesség megalapozása. Az ének és a zene érzelmek hordozója, a képzelet előidézője, a kreativitás segítője. A magyar zenei nevelés alapja a közös éneklés, melyben benne foglaltatik anyanyelvi örökségünk. Olyan már nem használt, de műveltségünkhöz nemzeti kultúránkhoz hozzátartozó régies illetve tájszavak jelennek meg, amelyeket nem felejthetünk el. A zenei nevelésnek minél korábbi életkorban el kell kezdődnie, a gyermekek ebből a szempontból igen eltérő adottságokkal érkeznek a közösségbe, a pedagógus feladata ezeket a különbségeket áthidalni. Nálunk a zenei nevelésben az emberi hang, az éneklés kap elsőbbséget, ehhez kapcsolódik a mozgás, amely a dalokat, mondókákat kíséri. Az éneklés, a körjátékok, mondókázás nem kötődik konkrét időpontokhoz, akkor jelenik meg, amikor a gyerekeket valami erre motiválja. Ezen a műveltségi területen nincs szükség kötött foglakoztatási formára. A kezdeményezés odacsalja a gyerekeket és aktívan részt vesznek a játékban. A tervezésben a pedagógus kiválasztja a dalokat, mondókákat, körjátékokat a különböző életkorú gyerekek számára. Figyelembe véve a gyerekek zenei képzettségét valamint, az életkorukból adódó fizikális megkötöttségeket. A képességfejlesztéshez használt zenei anyagot a magyar zenekincsből választjuk ki. A zenehallgatás anyagát az ének, hangszeres kíséret, valamint klasszikus zeneszerzők műveinek hallgatása adja. A zenei nevelés más műveltségi területekkel is kapcsolatban áll. Az anyanyelvi és irodalmi nevelésben a leginkább utolérhető.  A versek, mondókák szövege, ritmusa, a rímek a népzenéből köszönnek vissza. A zene hatásos motiváló eszköze a vizuális nevelésnek is, hangulatot ébreszt, segíti az érzelmi ráhangolódást.

Muzsikáló - ismerkedés a hangszerekkel

Hangszeren játszani vagy zenét hallgatni minden életkorban lehetséges, és olyan élményeket ad mely mással nem pótolható. Az együtt muzsikálás lehetőséget ad megismerni a zene felszabadító, felemelő élményét. Az öt-hat éves gyerekek hangszeres kísérettel énekelnek, furulyáznak, xilofonoznak. A zenei előképző tananyagát játékos formában sajátítják el.

Mesevarázs    anyanyelvi nevelés – irodalom - kommunikáció

A növekedő gyermek apránként, fokozatosan tanulja meg, hogyan kell önmagát jobban megértetnie, s eközben fejlődik az a képessége, hogy másokat is megértsen, így jut el végül az emberi érintkezés mindenkit kielégítő és tartalmas formáihoz. Az anyanyelvi nevelés szerves része az élet minden mozzanatának. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, emberi kapcsolataiba. Az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, nyugodt légkör, amelyben megindulnak a szavak. A hosszabb időkeret, a rugalmasan kezelt ismeretátadás a beszédkedvre is kedvező hatással van, lehetőség nyílik az egyéni megfigyelésre, a beszédhibák is hamarabb felszínre kerülhetnek. Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljutnak nyelvi-kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, ez a képesség nagyban segíti majd őket a tanulásban. A vegyes életkorú csoport keretei között motiváló erővé válik a nagyobb gyerekektől kapott beszédpélda, a fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága utánzásra készteti a kicsiket, a gátlásosabbakat.  Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek eltanulják egymástól. A játékokban és foglalkozásokban tudatosan tervezzük meg az anyanyelvi nevelést, olyan irodalmi, zenei anyagokat választunk ki, melyeknek beszédnevelő értékük van. Az irodalom értékes gyöngyszemeit tárjuk a gyerekek elé, népmeséktől népi mondókáktól a magyar gyermekirodalom klasszikusain át, más népek életét megismertető alkotásokig, mindig szem előtt tartva a gyerekek életkorát és egyéni fejlettségét. A tervezésben a versek, mesék kapcsolódnak a környezeti nevelés témaköreihez.

Az irodalmi nevelés, az anyanyelvi kultúra a műveltség megalapozását szolgálja.

Szerep-játék    játékos foglalkozás színházi

                                  eszközökkel

Az önkifejezés, lehetséges formáinak tárházát ismerhetik meg a gyerekek játékos formában. Szabadon szárnyalhat fantáziájuk, gondolataikat, érzéseiket kölcsönadhatják mesebeli és valóságos figuráknak. A különböző élethelyzetek megjelenítése, eljátszása segít az önkifejezésben, magabiztosságban, önállóságban. A szavakkal és hangokkal való játék az iskolai előkészítést segíti (írás, olvasás). Mire iskolába kerülnek érzéseiket, kívánságaikat el tudják, és el is merik mondani. A mesék, történetek játékos feldolgozása, előadása megannyi érzelmet, helyzet felismerési lehetőséget, kreativitást rejt magában. Amikor mesehősökké válhatnak azonosulva velük, tulajdonképpen saját örömüket, bánatukat, beszélhetik ki, amit jelmezbe bújva őszintén, következmények nélkül megtehetnek.

Mozduljunk - Táncoljunk   testnevelés

Az egészséges életmód kialakításának szerves része a testnevelés. Ezen a területen lehetséges talán a legnagyobb különbség a gyerekek között még azonos életkoron belül is, van, aki az egyik, van, aki a másik tevékenységben fejlettebb. Az egyik nap bátrabb ügyesebb, a másik napon kevésbé. A pedagógus feladata mindezekre értőn odafigyelni. Mindig az adott helyzetből kiindulva, a körülmények figyelembe vételével, a gyermek fizikai állapotára, képességeinek ismeretében kell a követelményeket felállítani, megkeresni az optimális terhelhetőség mértékét.

A testnevelés a fizikai fejlődésen túl olyan fontos személyiségjegyek kialakulását is lehetővé teszi, mint a kötelességtudat, fegyelem, önfegyelem, kitartás, rendszeresség, engedelmesség, melyek az iskolai munkában nélkülözhetetlenek.

Az egészséges táplálkozás is a testi nevelés része, ezért fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek étkeztetésére.

Gyerek-kezek    ábrázolás – mintázás – kézimunka

A gyerekek alkotásvágyát nem lehet korlátozni, meghatározott időkeretbe szorítani. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a hét minden napján szükséges lehetőséget biztosítani a gyerekeknek alkotásaik elkésztéséhez. A kreatív munka egyik feltétele, hogy a gyerekek kislétszámban dolgozzanak egyszerre, a folyamatosság teremt hozzá alapot. Az alacsony létszám lehetővé teszi az egyénekre való odafigyelést, a személyre szóló segítségadás lehetőségét.  Fontos, hogy a gyerekek lehetőséget kapjanak az általuk használt anyagok tulajdonságainak megismeréséhez, alkalmazhatóságukhoz. A már megismert technikákat alkalmazva rajzolhatnak, festhetnek, ragaszthatnak, vághatnak, az ehhez szükséges eszközök állandóan rendelkezésükre állnak.

Segítünk abban, hogy mindig olyan technikát alkalmazzanak, amivel sikerélményhez jutnak, és ez újabb tevékenységre ösztönzi őket. A gyurmázás mellett helyet kap a gyöngyfűzés, hímzés és még számtalan ötlet valósul meg, amit nemcsak saját örömükre készítenek, hanem alkalmakkor ajándéknak is. Az ábrázolási technikák lehetőséget biztosítanak a cselekvési képességek fejlesztésére (manuális érzékelés, finommotoros mozgás, színészlelés, stb.).

A különböző kézműves tevékenységek során a képalakító, kombináló, készségük fejlődésével egy időben formálódik szépérzékük, ízlésviláguk, kreativitásuk. A gyerekek a más műveltségi területeken szerzett tapasztalataikat, ismereteiket felhasználják és beépítik munkájukba. Az itt szerzett tudásukat pedig más területeken kamatoztatják (pl. írás).

Számolgató    matematika – mennyiség, tér és forma ismeret

A matematika műveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétől, ez fordítva is így van: a környezet megismerése, felfedezése számtalan alkalmat kínál a matematikai műveltség kiszélesítésére. Vannak olyan matematikai ismeretek, amelyek nem integrálhatók, ezek szervezett játékok keretében kerülnek feldolgozásra. A tervezett matematikai fejlesztés és a spontán szerzett tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást kiegészítő folyamatok. A tervezett matematikai fejlesztés feladatainak felépítése, az egyéni képességeket figyelembe véve tudatos felkészülést igényel.  A pedagógus teremti meg a feltételét annak, hogy adott szituációban a gyerekek spontán módon vagy irányítottan szereznek matematikai tapasztalatokat. Ehhez különböző pedagógiai eszközökre támaszkodhat, irányítja a folyamatot, vagy résztvevőként segíti a probléma megoldását.

A tervezésben a matematikai témák is éves illetve heti bontásban jelennek meg. Ezt is rugalmasan kezeljük, egy-egy témában csak akkor lépünk tovább, ha ezt a gyermekek ismerete, tudása megengedi. A szervezés nem osztja a gyermekeket korcsoportokra, egyénekre koncentrál. A foglakozások szervezeti kerete úgy épül föl, hogy a szituációkba helyezett eszközök, feladatok minden gyerek számára lehetőséget ad a bekapcsolódásra saját érdeklődés szerint, szabad ki-és belépést biztosítva. A nagycsoportosokra, akik iskolába mennek, ez nem vonatkozik, ők nem hagyhatják félbe megkezdett munkájukat. Tapasztalataink szerint ezt nem is teszik meg, mert a feladat végrehajtásának izgalma és a sikeres megoldás adta élmény - amit már megtapasztaltak - ott marasztalja őket.  

Világjáró    környezeti nevelés – természet - ember - társadalom             

A környezeti nevelés célja, hogy a gyerekek megismerjék környezetüket, az őket körülvevő világot. Ehhez az szükséges, hogy minél több tapasztalatot (érzékszervi és mozgásos) szerezzenek. A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtanunk, valamint a meglévőket rendeznünk, ehhez biztosítunk megfelelő keretet, rendszeres sétával, kirándulásokkal.

Mindenek előtt meg kell tanítani a gyerekeket látni, vegyék észre az őket körülvevő világot. A mi feladatunk annak biztosítása, hogy mindezt maguk fedezhessék fel.

Véleményünk szerint ez a tevékenységi kör foglalja magába legátfogóbban az életünket, a tanítás- tanulás folyamatában a környezeti nevelést tekintjük kiinduló pontnak. A témakörök melyeket kiválasztottunk felölelik a körülöttünk lévő világ minden szegmensét. (évszakok, állatok, közlekedés, család).

Egy-egy témával addig foglalkozunk, amíg aktuális, a gyerekek számára érdekes, új információkat tudunk nyújtani, a már ismerteket elmélyítettük, rendeztük.

A természet és környezet védelmére nagy hangsúlyt fektetünk, de ez akkor válik igazán hatékonnyá, ha először megismertetjük és megszerettetjük velük.

Komoly figyelmet fordítunk a környezettudatos életmódra nevelésre: szelektív hulladékgyűjtés, ésszerű takarékosság árammal, vízzel, anyagi javakkal.

Napirend 3-6 éveseknek

7:30 -  8:00       - Folyamatos érkezés, szükség szerinti

                            fürdőszoba használat, szabad játék

8:00 -  8:30       - Reggeli

8:30 -  9:30       - Zenéljünk, táncoljunk!

                            Tornázzunk!

                            Fessünk, vágjunk, rajzoljunk!

                            Kiránduljunk!

                            Kertészkedjünk!

9:30  -  10:00     - Fürdőszoba használat, tízórai

10:00 -  11:30     - Játék játszókertben, szobában,

                            fürdőszoba használat

11:30 -   12:15     - Ebéd

12:15  -  15:00     - Mese, alvás, fürdőszoba használat

15:00 -  15:30     - Uzsonna

15:30 -  16:30     - Szabad játék, folyamatos hazaadás

   A Dióvár Családi Napközi tevékenységei 6-14 éves gyermekeknek

Igény esetén iskolás korúaknak is biztosítunk ellátást. A gyermekek ekkor az iskolai órák befejezése után érkeznek hozzánk. Biztosítjuk számukra is az étkezést, a szabad játékot, mozgást, illetve a házi feladatok elkészítéséhez, a tanuláshoz megfelelő méretű íróasztalt, a nyugodt körülményeket – külön tanulószobában.

Itt lehetőség van a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, az egyéni igények szerinti munkatempó biztosítására.

Dióvár Játszókuckó

Családi Napközinkben gyermekfelügyeletet is biztosítunk azok számára, akik nem kívánják szolgáltatásainkat rendszeresen igénybe venni.

Néhány hónapos kortól 14 éves korig várjuk azokat a gyerekeket, akikre éppen nincs, aki vigyázzon, és szívesen játszanának, rajzolnának, alkotnának, amikor anyának, apának

·        éppen fontos dolga van

·        testvéredet orvoshoz kell vinni

·        iskolába jár

·        egy kicsit dolgoznia kell

·        éppen nincs otthon a nagymama

·        esik kint az eső

·        a zsírkréta nem tesz jót az ülőgarnitúrának

·        egyszerűen csak játszani szeretne a többiekkel

A gyermekfelügyelet alkalmanként illetve rendszeresen is igénybe vehető. mivel a Dióvár Játszókuckó is a Dióvár Családi Napközi része, a szolgáltatásainkból ők ugyanúgy részesülnek, mint a Családi Napközibe járó gyerekek.